Nem tudtam elmenni mellette - elolvastam, és bár vannak benne igaz gondolatok, az egész megközelítéssel nem értek egyet.

Előbb érdemes tisztázni, mit adott nekünk eddig az AI (és mit nem), és mi a valódi célja az egyetemnek.

A videóban arról beszélek, hogy:

• az AI hatása jelenleg sokkal kisebb, mint amilyen narratívát a média és a nagyvállalatok köré építenek, és nem is várható a közeljövőben, hogy ez radikálisan változna;

• a nagy tech-leépítések mögött nem az AI transzformatív hatása áll;

• az eddig mérhető produktivitásnövekedés minimális;

• az egyetemek értéke nem a gyakorlati képzésben van -
  hanem a mély tudásban, a gondolkodási mintákban és a mindset formálásában.

Gyakorlati tudást ma bárki fel tud szedni YouTube-ról vagy online kurzusokból.
A gondolkodást - azt, hogy hogyan értsünk meg komplex rendszereket, algoritmusokat, matematikai alapokon - ezt az egyetemek adják hozzá a hivatásunkhoz.

Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek egyetemre kell mennie.
De azt igen, hogy lesöpörni az egyetemek értékét az AI-ra hivatkozva: felszínes és félrevezető.

Subscribe now

👇 A teljes gondolatmenetet itt tudod megnézni:

Subscribe now

Gyere, és csatlakozz a Szoftverfejlesztés és Önfejlesztés zárt FB csoporthoz, ha szeretnél mélyebben is beszélgetni ezekről a témákról!

Videóban elhangzottakhoz kapcsolódó linkek:

• Az eredeti cio.com cikk

• Google DORA kutatás

• Nobel-díjas közgazdász cáfolja az AI-jal kapcsolatos túlzott várakozásokat

• Microsoft CEO, Satya Nadellaval készített interjúrészlet az AI-nak a globális GDP-re tett eddigi hatásáról

Ebben az évadban hosszú ideje sikeresen működő magyarországi cégek technológiai vezetőivel beszélgetek arról, hogyan járult hozzá a műszaki kiválóságba vetett hitük az üzleti sikerükhöz.

Ezúttal két vendégem van az Evosoft Hungary-tól: Kapros Gábor és Metzing Árpád. Az Evosoft több mint 30 éve van jelen a hazai piacon, és mára Magyarország legnagyobb szoftverfejlesztő cége lett, közel 1800 fős mérnökcsapattal. A Siemens egyik stratégiai partnereként olyan ipari és egészségügyi szoftvermegoldásokon dolgoznak, amelyek a világ minden táján jelen vannak.

A beszélgetésben szó esik:

• hogyan építette fel az Evosoft az ipari szoftverfejlesztésben a műszaki kiválóság kultúráját,

• miért kulcsfontosságúak a soft skillek a technológiai karrierben,

• hogyan működik együtt 40+ Scrum csapat egy 6 millió soros kódbázison,

• mit jelent a „háromméteres szabály” a minőségbiztosításban,

• hogyan lehet fenntartható szoftvereket építeni évtizedekre előre,

• és milyen vezetői kihívásokkal jár egyszerre szakmailag és emberileg is hitelesnek maradni.

Gábor és Árpád őszintén beszélnek arról, hogy a technológia önmagában nem elég: a siker kulcsa az emberekben, a kultúrában és a hosszú távú gondolkodásban rejlik.

Dave - Jez Humble mellett - a Continuous Delivery atyja, és a CD könyv másik szerzője, érdemes tehát rá odafigyelni.

Ebben az adásában Emily Bache-csel beszélget (ő a Samman Technical Coaching kidolgozója) arról, hogy a TDD-t többet kellene-e alkalmazni a szoftverfejlesztésben annál, mint amennyire most használják.

Csodálkoztam volna azon, ha a beszélgetésükből halványnyit is más jött volna ki egy egyértelmű IGEN!-nél, de meghallgattam a beszélgetést, van-e mégis valamilyen meglepő dolog benne.

Két főbb gondolat volt most, ami megragadt a beszélgetésből:

• A TDD segítségével rögtön a kliens irányából fogalmazzuk meg, mit várunk el a rendszertől anélkül, hogy foglalkoznánk azzal, hogyan is lesz az implementáció. Ez az outside-in megközelítés lehetőséget biztosít arra, hogy a lehető leghamarabb szembesüljünk kemény tervezési döntésekkel. A TDD ezért elsősorban egy tervezési eszköz.

• A fejlesztők alapvetően nem jó tervezők, a TDD viszont lehetőséget biztosít arra, hogy valóban azzá váljanak. Ezt mindaddig nem tudják, amíg a módszert nem alkalmazzák. (Lehet, hogy ez utóbbit nem mondták ki, és csak én hallucináltam bele.)

Hadd éljek egy kiegészítéssel: Nem gondolom, hogy ez lenne a teljes igazság, amikor rendszert tervezünk. Gondoljunk csak a Domain Driven Design aggregate-jeire, az adatbázis tranzakciókra stbstb, csak hogy pár példát említsek. Ezek olyan belső megvalósítási kényszerek, amik visszahatnak magára az interfészre is. Nem mindig minden top-down (vagy outside-in) módon megtervezhető.

Sosem értettem, hogy ezeket a szempontokat miért nem hozzák be egy ilyen beszélgetésbe. Így nekem kicsit erejüket vesztik ezek az egyoldalú beszélgetések, amiket egyébként már 20 évvel ezelőtt is hallhattunk.

Ennek ellenére fontos gondolatok hangzanak el, mindketten nagyon jól tanítanak, és én meg imádom a TDD-t, de a refaktorálást még inkább.

A TDD-re tapasztalatom szerint kevesen gondolnak tervező eszközként, és szeretnék én is többet gondolni rá így.

Ebben az évadban hosszú ideje sikeresen működő magyarországi cégek technológiai vezetőivel beszélgetek arról, hogyan járult hozzá a műszaki kiválóságba vetett hitük az üzleti sikerükhöz.

Ezúttal Bozsogi Balázs, az Aliz Technologies Chief Delivery Officer-e a vendégem. Balázs több mint 9 éve erősíti az Aliz csapatát, és kulcsszerepe van abban, hogy a cég a Google Cloud egyik kiemelt partnere lett, és ma már Európában és Ázsiában is meghatározó szereplő a felhőalapú megoldások területén.

A beszélgetésben szó esik:

• hogyan vált az Aliz egyedi szoftverfejlesztőből cloud-specialista vállalattá,

• miért kulcsfontosságú a bizalom és a hosszú távú partnerség az ügyfelekkel,

• hogyan építenek megoldásokat az AI és a GenAI köré,

• milyen kihívások és lehetőségek vannak a nemzetközi terjeszkedésben,

• és hogyan találnak és fejlesztenek tehetségeket, a juniortól a „black belt” szintig.

Balázs nemcsak vezető, hanem stratégiai gondolkodó is, aki szenvedéllyel beszél arról, hogyan lehet minőséget és innovációt vinni a nagyvállalati projektekbe, és közben megőrizni a cég kultúráját a növekedés közepette.

Ebben az évadban hosszú ideje sikeresen működő magyarországi cégek technológiai vezetőivel beszélgetek arról, hogyan járult hozzá a műszaki kiválóságba vetett hitük az üzleti sikerükhöz.

Ezúttal Jagusztin László, az Alerant Informatikai Zrt. CTO-ja a vendégem. Az Alerant közel 20 éve stabil szereplője a hazai IT piacnak, és mára a nagyvállalati IT modernizáció egyik kiemelt szakértőjévé vált.

A beszélgetésben szó esik:

• hogyan köteleződött el az Alerant a cloud native technológiák felé,

• hogyan lehet hitelesen kiszolgálni a nagyvállalati innovációt,

• miért kritikus a folyamatos tanulás és a tudásmegosztás,

• és hogyan válik a „külsős” hosszú távú, értékteremtő partnerré.

Laci nemcsak technológiai vezető, hanem aktív stratégiai gondolkodó is, aki hisz abban, hogy a valódi minőség nemcsak a kódban, hanem az együttműködésben és a folyamatos fejlődésben gyökerezik.

Ebben az évadban hosszú ideje sikeresen működő magyarországi cégek vezetőivel beszélgetek arról, hogy a műszaki kiválóságba vetett hitük hogyan támogatta őket abban, hogy üzletileg sikeresek legyenek.

Ezúttal Pistár Zoltán, a Navitasoft Zrt. vezető fejlesztője a vendégem. A Navitasoft 17 éve működik az energiaszektorban, és mára nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is ismert szoftverszállítóvá vált. Komplex üzleti logikát kezelő rendszereikre a magas technológiai igényesség jellemző.

Beszélgetünk:

• a test-driven development kultúrájáról és annak üzleti hasznáról,

• arról, hogyan épül fel egy robusztus, microservice-alapú szoftverarchitektúra,

• a tesztelők és BA-k aktív bevonásáról az automatizált tesztelésbe,

• a technológiai döntések előkészítéséről és végrehajtásáról,

• arról, hogy a junior fejlesztők hogyan illeszkednek be ebbe a rendszerbe.

Zoli nemcsak technikai vezetőként, hanem mentorként is aktív: csapatokat fejleszt, kódminőséget őriz, és szenvedélyesen hisz abban, hogy a valódi minőség az alapoknál kezdődik.

Az első adásban Máriás Zsigmond a vendégem, aki a LogiNet Systems Kft. ügyvezető tulajdonosa. A LogiNet e-kereskedelmi és egyedi szoftverfejlesztési projekteken dolgozik, több mint 15 éve a piacon van, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is. Beszélgetünk:

• a technológiai sokszínűségről és technológiaválasztásról,

• az end-to-end fejlesztés fontosságáról,

• a „full stack” szemlélet előnyeiről és korlátairól,

• arról, hogyan lehet jó specifikációt készíteni (még Excelben is),

• miért kulcsszereplők a tesztelők a szoftverprojektek sikerében.

Zsigmond mély és őszinte betekintést ad abba, hogyan működik egy jól szervezett, agilis fejlesztőcég a valóságban.

Ebben az adásban Palócz István CI/CD experttel, tanácsadóval beszélgetek, aki nagy tapasztalattal rendelkezik itthoni fejlesztői csapatok mentorálásában, így nagy rálátással rendelkezik az itthoni fejlesztői landscape-re.

Mai adásunkban Novák Istvánnal beszélgetek, aki korábban a Microsoft Regionális Igazgatója volt, és aki több nemzetközi könyv szerzője is. Az elmúlt évtizedben szabadúszó agilis coachként, software architectként dolgozott szoros együttműködésben szoftverfejlesztő csapatokkal különféle vállalatoknál. 

Ebben az adásban Slezák Balázzsal a Wozify alapítójával, CEO-jával beszélgetek.

A negyedik adásban Karakas Péterrel beszélgetek, aki a CodersRank CTO-jaként abban segít fejlesztőknek, hogy szakmai profiljukat minél egyszerűbben publikálhassák nemzetközi platformjukon cégek és recruiterek számára.

A harmadik adásban Pasztuhov Dániellel beszélgetek, aki saját programozóiskolájában (StudiCore) képez fejlesztőket teljesen online.

A második adásban Nagy Gáspárral, a SpecFlow alkotójával beszélgetek.

Az első adásban Kovács Dáviddal, a Supercharge CTO-jával beszélgetek. Dávid 100+ fős saját cégében CTO-ként dolgozik, nemzetközi kreatív termékfejlesztési projekteken.